2013. október 3., csütörtök

Aszalt paradicsomos - parmezános kenyér

A sütőben aszalt, és egészben eltett paradicsomok jelezték, hogy a technológia még nem volt teljesen kiforrott. Nevén nevezve a kis csoffadt aszalványok az üvegben megszívták magukat olajjak, újra cuki kis majdnem-gömbök lettek. Ellenben az üveg befogadóképessége ezzel már igencsak megcsappant. Az eredmény: elkezdett folyni belőle az olaj. Mivel minőségi probléma nem adódott, de nem állt szándékomban a pincében síró Billy szekrényt sem olajban pácolni, így felhoztam, és átraktam egy nagyobb üvegbe. Viszont így persze el kellene használni. Mondjuk kenyérbe! (o;

A recept még mindig a klasszikus, csak tettem bele egy jó marék aszalt paradicsomot (pár szem most beért frisset is), egy marék reszelt parmezán sajtot (az a bolti-fajta, de a Lidlben elég jó minőségűt lehet kapni, nem az a száraz fűrészpor), kis frissen őrölt borsot, sót. Úgy ennyi.
Ja, és mivel instant élesztőm nem volt, ezért egy 42 g-os friss (mármint olyan kocka, mert egyébként a fagyasztóból túrtam elő) élesztő felét használtam el. Nagyon szépen feljött vele.
Sütésnél most a rusztikus vonalra mentem rá... hát nem tudom, mennyire kivehető a csavart kenyérmintázat, de elméletileg az lenne. Lesz ez még jobb is. (o;
Ja, és a parmezántól lett egy kis plusz ropogás a kenyér héjában. Olyan "sült sajtos" roppanás, épp csak, hogy érződik. (o;

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...