Céklatorta

Már nagyon-nagyon rég kacérkodok a red velvet tortával, de nem akarom ételfestékkel csinálni. Aztán amikor találkoztam egy hatalmas céklával a boltban, összeszedtem minden bátorságom, és megvettem, hogy hát én ebből most meg fogom csinálni. Ám mire hazaértem, ez a bátorság igencsak elszállt, viszont a cékla már otthon volt. Hát így lett egy egyszerű céklatorta belőle. :)


Az internetet bújva találtam rá a Mile Főzőiskola céklatortájára, ami alapján többé-kevésbé az enyém is elkészült.
A fél nyers céklámat (ez kb 30-35 deka lehetett) megpucoltam és lereszeltem, majd a levélt kifacsarva félretettem. (a levet is, a céklát is külön). 30 deka teljes kiőrlésű lisztet, 20 deka barna nádcukrot, sütőport, mézeskalács fűszerkeveréket, hozzáreszeltem egy narancs héját és belekevertem a reszelt céklát, 1 tojást, kb 1 dl narancslevet és 0,5 dl olajat. Jól-jól összekevertem, majd tortaformába téve 200 fokos sütőben tűpróbáig sütöttem. Soha nem lesz az a nagyon száraz tészta persze, de lehet tudni, mikor van kész.


Amíg sült, elkészítettem a krémet hozzá: fél liter tejfölt lecsöpögtettem (bővebben a Tiramisu receptemnél), majd miután a tészta megsült a tejfölt kikevertem édesítőszerrel a cékla majd minden levével (hogy szép színe legyen) és némi narancslével, az íze miatt. Hozzáadtam még 2 dl felvert tejszínhabot, hogy egy könnyebb, lazább krémet kapjak.
A kihűlt tésztát félbevágtam, vastagon megkentem a krémmel, majd a tetejét ráillesztve az egészet felül és oldalt is bevontam a krémmel. Azonnal tálaltam, de másnap sem volt rossz.
Az íze különleges, édesen narancsos, fűszeresen téli és közben a cékla oly jellemző földíze is megjelenik benne. Ne aggódj, nem dominál egyáltalán, csak a nyelve hegyén érzi az ember, hgoy valami különlegeset eszik.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések