2013. június 24., hétfő

"Hozzatok egy tál sütit"

Múlt hétvégére egy kedves ismerős pár esküvőjére voltunk hivatalosak. A meghívóban az szerepet, hogy ajándék helyett egy tál sütit vigyünk. Hát ezt komolyan vettük. (azóta a férj már kifejtette az "és" és a "vagy" kapcsolás különbözőségét (o; )
Szóval vittünk egy tál sütit. Illetve kettőt is. A süti vendégváró lett (na, az külön posztot megérne, hogy milyen egy tejkrémes, réteges sütit sütni kánikulában... de ezt most inkább kihagyom), de a tálca volt maga a különleges. Budapesten fatálat szerezni szintén egy külön élmény. De a lényeg, találtam két megfelelő méretűt.
A meghívón a menyasszony-vőlegény párosa volt egy nagyon aranyos rajzzal megörökítve. Na, mi ezt a rajzot vettük alapul, és ezt égettük bele a tálcába. Ez egy igazi közös ajándék párommal, mert az ötletgazda is ő volt, no meg a kivitelezésben is "feleztünk".
És szerintem az átadás is jól sikerült, merthogy meg kellett az ifjú párnak ugye találni az ajándékot, amihez mi csak annyi instrukciót adtunk (az átadott ajándék DVD film mellé), hogy "lesz még, és tuti elő fog kerülni". Nekem úgy tűnt, örültek is neki. (o;
Mivel a pirogravírozás után nem került lepácolásra a tálca, így még szimbolikus is lett a dolog: az esküvővel kezdődően (a süti ugye) a tálakon a közös életük egy-egy pillanata (jó ebédje, vacsorája (o; ) nyomot fog hagyni, és így fog sötétedni évről-évre mindkettő tál. Nekem nagyon tetszik ez a gondolat.

A technológia egyszerű, inkább csak bátorság kell hozzá. (meg türelem... meg idő...) A kép indigóval került a
És hát akkor az elkészítésről a képek.

Zsófi, Csabi, nagyon sok boldogságot nektek!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...