Rusztikus virágtató

Egy előző életből ittmaradt bejegyzés, amit valamiért akkor nem tettem közzé. Most pótlom, mert bár már nem láthatom soha többet ezt a virágtartót, de bízom benne, hogy jó helyen van, és szívet melenget a látványa. Nekem az emlék az. :)
Az első őzgerincformám az idő előrehaladtával rozsdásodni kezdett, de nem volt szívem kidobni, inkább kövirózsákat ültettem bele. A rendszeres öntözés igazán jót tett neki, csodaszép rozsdás lett idővel. :)

A raklapos erkélyfalra pedig egyszerűen került fel: a virágkereskedésben az egyik futónövényt olyan cserépben árulták, amit fel lehetett akasztani: ezt egy kampós háromlábú, a cserépre csíptethető műanyaggal oldották meg. No, ez a háromlábú izé pont ráilleszthető az őzgerincformára, ami így már felakasztható lett.

Viszont ez a műanyag fehér volt, ami nagyon világított a falapok előtt, így az egészet beragasztóztam és natúr rafiával körbetekertem. A végeit réz üvegfestékbe mártottam, hogy felcsiptetők is "antikok" legyenek. Az eredmény egy igazán rusztikus virágtartó lett.