2016. december 23., péntek

Az idei karácsonyi sütik: a zserbó és a vendégváró

Az idei karácsonyra már igazi sütisütést rendeztem: kivettem egy nap szabit, és egész nap a konyhában voltam. És bár elfáradtam, de igazán élveztem minden percét, rág töltött fel ennyire bármi is.
Hát igen, a női energiák női energiák. :)


Vendégváró
Ez úgy gyermekkorom íze, még nagymamám sütötte. Nem egy olyan pikk-pakk süti, de istenien finom, megéri megküzdeni vele. És az eredmény is látványos, feltéve, ha tudsz szépen szeletelni. (nekem nem szokott sikerülni...)
Ez mindenképp 1-2 nappal a tálalás előtt elkészítendő süti, mert puhulnia kell a kakaós lapoknak.

A barna réteg:
40 dkg liszt
16 dkg margarin
2 tojás
1 csomag szalakáli
4 dkg kakaópor
esetleg némi tej

A sütőt előmelegítjük 170 fokra.
A hozzávalókat alaposan összegyúrjuk. Tipp: a margarint érdemes picit megmikrózni, hogy lágy legyen (de ne folyjon!), illetve nekem múltkor elég kicsi tojásokat sikerült kifognom, ezért egy löttyintésnyi tejet adtam hozzá. Egy elég kemény, furcsa állagú (és a szalakálinak köszönhetően nagyon büdös) tésztát kell kapnunk.
Ezt két részre vágjuk, és bőven lisztezett asztalon (még felülről is lisztezzük kicsit a tésztát, hogy a sodrófára se ragadjon) tepsi méretűre nyújtjuk. Most mondom, ez nekem az életben nem sikerült még szépen: szakad, törik, nyúlik, totál egyenletlen lesz... arra szoktam törekedni, hogy az egybefüggő felülete kb elérje a tepsi méretét... de ezt kinyújtani, sütni, és összeállítani (hehe... erről még később) nem egy leányálom.
A tepsi hátlapjára teszünk egy sütőpapírt (ez fontos, illetve nagyon hasznos lesz), és erre tesszük át a tésztát. Ezt csak úgy lehet, ahogy nagyi csinálta: a sodrófára lazán feltekerjük, majd a tepsire legöngyölgetjük.
Az előmelegített sütőben pár perc alatt megsütjük (akkor van megsülve, amikor megkeményedik), majd a tepsit az asztal mellé illesztjük és egy határozott mozdulattal a sütőpapírral együtt áthuzzuk rá a lapot.
Az egész műveletet megismételjük a másik lappal is. Félretesszük hűlni őket. Mind a sütéskor, mind elkészültekor büdös lesz, olyan, mintha frissen dauerolta volna melletted valaki a haját. Sőt, még az összeállítás után is ilyen lesz, de másnapra ki fog menni már a szaga.


A citromos réteg:
4 tojás
4 ek szódavíz
1/2 citrom leve és héja
16 dkg liszt
1/2 csomag sütőpor
18 dkg cukor
csipetnyi só

A tojások fehérjét kemény habbá verjük, félretesszük. A tojássárgáját kikeverjük a cukorral, majd hozzáadjuk a szódavizet (én citromos ízesítésű szénsavas ásványvizet adtam hozzá, de végszükség esetén a csapvíz is jó), a citrom levét és héját, majd a sütőporral elkevert lisztet is. Végül hozzákeverjük a tojásfehérjehabot. Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük és 180 fokon tűpróbáig sütjük.
Félretesszük hűlni.

Tejkrém:
1/2 liter tej
3 ek liszt
20 dkg vaj (tényleg vaj, margarinnal nem lesz jó)
20 dkg cukor
1 csomag vanillincukor

A tejet feltesszük főn egy nagyobb lábosban, hozzáadjuk a lisztet és sűrű krémmé főzzük. Tényleg sűrűre. Kevergetve kihűtjük. (ezt és a robotgépre bíztam... elkavargatta magában kitartóan...) Tényleg KIHŰTJÜK! Ha nem, akkor valóban könnyebb elkeverni a cukorral és a vajjal, de az életben nem fog krémmé összeállni. Szóval kikeverjük a hideg tejkrémet a cukorral és a szobahőmérsékletű vajjal. Kicsit hűtőbe rakjuk.

Az összeállítás:
Az amorfabbra sikerült kakaós lapot egy vágódeszkára, vagy nagyobb műanyag tálcára tesszük. (a technika: óvatosan a sütőpapírral átemeljük, majd egy határozott mozdulattal kihúzzuk a tészta alól.
A tejkrém felét rákenjük, majd ráhelyezzük a citromos piskótát is. Erre kerül a tejkrém másik fele, majd jön az igazi nasi-feladat: a második kakaós réteg. Ugyanis ez a valami törik. Nem kicsit. Ami nekem most leginkább bejött, az az volt, hogy a sütőpapír szélére húztam a lapot, és a tejkrém egyik szépéhez illesztettem, szögben tartva, majd óvatosan csúsztattam le a papírról, illetve a papírt ki alóla. Így csak kicsit tört meg... de nem gond, a csokiréteg lesz a mentőmellény, szóval nyugodtan össze lehet puzzle-ozni a darabokat a tejkrémen.
És igen, a tetejére kb 150 gramm csokit olvasztunk, és elterítjük. Megvárjuk, hogy megszilárduljon, de még ne legyen kőkemény, és forró vízbe mártott (és rendszeresen lemosott) késsel felvárjuk. Nekem az jött be leginkább, hogy először a csokis téreget várom át, majd utána vágok az aljáig át.
Hideg helyen tároljuk.


"Jeges" citromos süti
Ez úgy készült, hogy a vendégváró citromos rétegét sikerült némiképp túltolnom (dupla adagot készítettem, de úgy nagyon sok lett a piskóta), ezért egy részét egy szögletes süteményes formába tettem, és abban sütöttem meg.
Amikor kihűlt, egy bögre kristálycukrot ledaráltam kávédarálón,, majd 1/2 citrom levével és 2 ek tejjel sűrű pasztára kevertem. Fél percig megmikróztam, majd a sütemény tetejére öntöttem. Meglepően hirtelen dermed rajta, viszont csodaszépen csillog. :)



Zserbó
Hát ezt pedig nem kell bemutatni, tavaly is készült, és minden évben fog is. :)
Az Apróséf receptje alapján készült, ami úgy ahogy van, tökéletes, a linken a részletes leírást is megtalálható.

A tészta
400 g búzaliszt
200 g vaj
40 g porcukor
2 db tojássárgája
80 ml 2,8%-os tej

16 g élesztő (friss)
2 g sütőpor

A töltelék
280 g kristálycukor
480 g dió (darált)
fahéj (őrölt)
2 db citrom reszelt héja
vaníliás cukor - bourbon

1200 g sárgabarack dzsem

A tészta alapanyagait összegyúrjuk, hűtőben pihentetjük, majd 5 részre osztjuk. Ez úgyse sikerül egyenletesre, szóval a legnagyobbat vesszük előre és papírvékonyra nyújtjuk, majd kibéleljük vele a száraz nagy tepsit, úgy, hogy az oldalára is kerüljön.
Erre kerül a baracklekvár 1/4-e, majd a diós-fahéjas-citromos-cukros keverék 1/4-e is.
Erre újabb papírvékonyra nyújtott tészta, és újabb lekvár-dió kombó. Összesen négy rétegünk lesz, és a tetejére is kerül még egy tészta.
Villával megszurkáljuk, majd 180 fokon légkeveréssel 40 percig sütjük.
A sütőből kivéve teljesen kihűtjük (ergo egy éjszakát állni hagyjuk), ha valahol kifolyt lekvár, ott késsel körbevágjuk, majd egy vágódeszkát helyezünk rá és óvatosan kifordítjuk. (ki fog jönni, no para)
200 gramm olvasztott csokival vonjuk be a tetejét, majd ahogy a vendégvárónál, itt is akkor szeleteljük fel, amikor a csokoládé már megszilárdult, de még nem vált kőkeménnyé. Apróra vágjuk, laktató és nagyon-nagyon finom. :)


Boldog Karácsonyt mindenkinek!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...