2014. október 29., szerda

Levendulacukor

Mostanában kevés időm van gép elé keveredni, sok munka van, meg tanulmányok (már az utolsó év, végre!), ez mellett pedig újra rákaptam az olvasásra. Ja, és ajándékgyártás is zajlik, de erről majd később.
Viszont ezeknek köszönhetően feltorlódtak a megírnivalók (mert legalább fotókat készítek), és így történhet az is, hogy a linzernél megemlítem a levendulás cukrot, aztán az, hogy mi is az, csak most írom le. Sorry. (o;

Egyébként nagyon egyszerű dolog. Az ötlet onnan, jött, hogy...
... vaníliával már csináltam ilyet tavalyelőtt és tavaly is
... kolléganőm hozott nekünk levendulás süteményt
... a levendula lekvárban is finom volt
... és egy könyv receptjei közt is felleltem pár héttel később.

Anyukámat megkértem, hogy a levendulájukból tegyen el nekem pár szálat. (itt jegyezném meg, az anyukák a "pár szálat" úgy értelmezik, hogy egy "nagy zsákkal", de pont ezért szeretjük)
Jól kiszárítottam őket, majd lemorzsoltam a virágokat, és egy jól záródó üvegbe öntötten kristálycukorral rétegezve.

A cukor pár nap alatt is már átveszi a levendula aromáját, igazán finom ízesítő lesz.

2014. október 27., hétfő

Sütőtök pite

Hivatalos nevén sütőtök torta, és Hargiatai süteményeskönyvében leledzik az eredetije. Eredetileg az úgy volt, hogy rákattantam a Rigójancsira, be is szereztem hozzá mindent, aztán a frissen happolt könyvet nézegetve végül mégiscsak a jancsiból sütőtök lett. (o;
Picit persze alakítottam a recepten, de csak épp hogy, a kamrához és szám ízéhez igazítva.

A tészta:
10 dkg diót, 5 dkg müzlit (Lidls ropogós csokis-mogyorós) és 5 dkg babapiskótát ledaráltam (vagy ez utóbbi helyet emhet 10 dkg háztartási keksz is). 4 tojás fehérjét kemény habbá vertem, hozzáadtam 12 dkg kristálycukrot és a ledarált száraz hozzávalókat.
Sütőpapírral bélelt, majd kivajazott és némi zsemlemorzsával felhintett tortaformába öntöttem, majd 220 fokon 12 percig sütöttem (vigyázz, meg tudja kapni a tetejét a sütő!).

A krém:
Egy közepes sütőtököt (kb 1 kiló, letrumixol meghéjaztam, feldaraboltam, majd sütőben megsütöttem. Miután kihűlt, leturmixoltam és hozzá adtam a fűszereket: 1/2 kk sót, 1/2 kk borsot (igen, bors, amit általában a sült húsra teszünk, tudom, de ebbe kell), 1 kk fahéjat és némi reszelt szerecsendiót. Ezen kívül került még 2 ek tej, 2 felvert tojás, 18 dkg barna cukor és 3 cl pálinka is.
Az egész sütőtökös massza rákerült a diós tésztára, és 170 fokon még 45 percig sütöttem.
Ekkor jön a legnehezebb rész: ki kell venni a sütőből az illatozó pitét, kirakni tálra, majd letakarni és kb. egy napig hozzá nem nyúlni. Ugyanis a szakácskönyv szerint így lesz igazán finom, én pedig nem mertem kockáztatni. (o;
De megérte várni, igazán különleges és finom lett: a pálinka gyümölcsös íze jelent meg benne, sütőtök, és keleti fűszerek. Mennyei. Ja, és frissen felvert tejszínhabbal még tökéletesebb. (o;

2014. október 25., szombat

Káposztás kocka, házi tésztával

A garázsfelújítás okán egyik hétvégén férjem kollégája érkezett hozzánk segítkezni. Nekem annyi feladatom volt, hogy valami igazén jó kis házi kosztot készítsek. Így lett káposztás tészta és konfitált pulykacomb a menü. Alapesetben bolti tésztával dolgozom, de van az a bizonyos káposztás tészta, amit csak házival tudok elképzelni.

25 dkg lisztet, egy tojást és némi langyos vizet erős, ruganyos tésztának gyúrok össze.Homogén, selymes tésztát kell kapni, szóval elő a csuklóerősítőkkel! (o;
Utána lisztezett deszkán késhegy vastagságúra nyújtom. Vicces tészta ez: igazán rugalmas, és amíg az ember az egyik felét nyújtja, a másik fele teljes lelki nyugalommal ugrik össze. Szóval türelem. Próbáljuk négyzetesre nyújtani. (a képel látható, hogy nekem mennyire sikerült...

Amikor már kellően vékony, lisztezem felülről is, majd hosszában félbevágtam, és egymásra raktam őket. Utána újra hosszában félbe, és ezt is egymásra. Utána kb. 2 centinként felvagdostam, majd ezeket is 90 fokkal elforgatva, hogy szép kockákat kapjak. A kést óvatosan, de határozottan kell lenyomni, hogy ne ragadjanak össze a kockák.
Aztán kézzel lazán szétdobáltam, hogy a lehető legkisebb eséllyel érintkezzenek a frissen vágott felületek, és szikkadjon kicsit a tészta. 

A fejes káposztát feldarabolta, lereszeltem. (köszi Keverke!) Leztam, és hagytam állni kb. fél órát. Némi olajon 2 ek cukrot karamellizáltam, majd az enyhén kinyomkodott káposztát rádobtam. Kevergetve, fedő alatt aranybarnára pároltam.

Nagy fazékba vizet tettem fel, amikor felforrt, beledobtam a tésztákat (két adagban főztem ki). Picit átkevertem, amikor feljött a víz felszínére, még főztem 1-2 percig (a friss tésztának jóval kevesebb idő kell), majd azon forrón szűrőkanállal a káposzta közé zuttyantottam és összekevertem vele.

Az asztalra cukor és só-bors is került, ki hogy szereti. (bár állásfoglalásom szerint ez sóval-borssal az igazi...)

2014. október 12., vasárnap

Klasszikus linzer, ahogy otthon tanultam

Hétvégén Szécsényben voltunk látogatóban. Valahogy úgy alakult, hogy ha vendégségbe megyünk, mindig viszek sütit, most már elképzelhetetlen is lenne ez nélkül.
Most valami különlegeset szerettem volna, olyat, amit szeretettel tudok készíteni, és kell gyúrni, meg pihentetni, szaggatni és kenegetni... ami idő, hogy rá tudja hangolódni a találkozóra.
Így találtam az linzer receptet, ami nagymamám készített még régen, és én anno lekvárral kenegettem, és ragasztottam össze őket.
(Talán túlságosan is sikerült visszatérni a gyermekkorba...)

Tehát a linzer:
Kell hozzá először is 1 kg liszt (Nagyi titka süteményes liszt nagyon szuper!), 12 dkg zsír, 36 dkg Rama margarin. A lisztben elmorzsoljuk a zsiradékot.
A közepébe mélyedést formázunk, és ebbe kerül: 4 tojás sárgája, 32 dkg cukor (porcukorral homogén lesz, kristálycukorral viszont igazán rusztikus... én ez utóbbit követtem), 1 citrom héja és leve. Végül kellene hozzá vanílis cukor, de az most nem volt itthon... ellenben volt levendulás cukor, ami még jobb is, és ebből került bele még kb 5 dkg. És egy csipet sót.

Hosszan, kitartóan összegyúrjuk. Ez nem kis munka, mert a kézmelegtől lesz igazán omlós a tészta. De csak kitartás és szeretet kell hozzá. (o;
A tésztát négy szép kis gombócba letettem pihenni kb. 2 órára. Utána 2 mm vastag lapokra nyújtottam, és nekiálltam kiszaggatni a kis linzereket. (ez külön vicces volt: a nászútról hoztunk haza egy linzerszaggatót, de azért mégse vihet az ember rendházba kalapácsos-ékes sütiket (sóbánya...), így anyósom szomszédjától kaptam kölcsön klasszikus virágosat)
Sütőpapíron 200 fokos sütőben pár perc alatt aranybarnára sütöttem őket (csak felső állásban ment a sütő) jó sok-sok adagban. Szépen feljöttek. Még azon melegen vágódeszkára szedtem (vigyázz, forrón még omlós, törik!), kihűtöttem, majd lekvárral (barack, szilva, de főképp ribizli) megkenve el is készültek. Bár tapasztalatból mondom, hogy legalább egy nap kell, hogy összeérjen, de utána zseniálisan finom lesz.


2014. október 4., szombat

A "trükkös medve" medál

Ez a képet még régebben küldte el nekem férjem (akkor még férjem sem volt), hogy szerinte ez tökéletesen megmutatja a medvék lélektanát.
forrás: http://gde-fon.com/download/bear_bee_honey/341650/4963x3509
Most jött el az ideje annak, hogy ebből a képből medált készítsek. (a hogyan?-t itt találod)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...