2016. december 27., kedd

Swarovski dobókocka

Mert a dobókockás játékok pasisak? Csajosítsd ki öt perc alatt!
Kell hozzá egy színes dobókocka mélyített pöttyökkel, 21 apróbb swarovski kristály és a kristállyal harmonizáló alkoholos filctoll, vagy üvegfesték és folyékony ragasztó. Ja, és kb. öt perc szabadidő. ;o)

Nekem fekete dobókockám volt, fehérre festett mélyített pöttyökkel. Először kifestettem a pöttyöket pirosa (ez csak akkor kell, ha a kristályok kisebbek, mint az eredeti jelölés), utána Uhu folyékony ragasztóból csöppentetten egy-egy cseppet, és ebbe ültettem bele a kristályokat. Száradás után mehet is a csata! :)

Élőben nagyon menő, csodaszépen csillog, sajnos a fotókon ezt sehogy nem tudom megmutatni.


2016. december 23., péntek

Az idei karácsonyi sütik: a zserbó és a vendégváró

Az idei karácsonyra már igazi sütisütést rendeztem: kivettem egy nap szabit, és egész nap a konyhában voltam. És bár elfáradtam, de igazán élveztem minden percét, rág töltött fel ennyire bármi is.
Hát igen, a női energiák női energiák. :)


Vendégváró
Ez úgy gyermekkorom íze, még nagymamám sütötte. Nem egy olyan pikk-pakk süti, de istenien finom, megéri megküzdeni vele. És az eredmény is látványos, feltéve, ha tudsz szépen szeletelni. (nekem nem szokott sikerülni...)
Ez mindenképp 1-2 nappal a tálalás előtt elkészítendő süti, mert puhulnia kell a kakaós lapoknak.

A barna réteg:
40 dkg liszt
16 dkg margarin
2 tojás
1 csomag szalakáli
4 dkg kakaópor
esetleg némi tej

A sütőt előmelegítjük 170 fokra.
A hozzávalókat alaposan összegyúrjuk. Tipp: a margarint érdemes picit megmikrózni, hogy lágy legyen (de ne folyjon!), illetve nekem múltkor elég kicsi tojásokat sikerült kifognom, ezért egy löttyintésnyi tejet adtam hozzá. Egy elég kemény, furcsa állagú (és a szalakálinak köszönhetően nagyon büdös) tésztát kell kapnunk.
Ezt két részre vágjuk, és bőven lisztezett asztalon (még felülről is lisztezzük kicsit a tésztát, hogy a sodrófára se ragadjon) tepsi méretűre nyújtjuk. Most mondom, ez nekem az életben nem sikerült még szépen: szakad, törik, nyúlik, totál egyenletlen lesz... arra szoktam törekedni, hogy az egybefüggő felülete kb elérje a tepsi méretét... de ezt kinyújtani, sütni, és összeállítani (hehe... erről még később) nem egy leányálom.
A tepsi hátlapjára teszünk egy sütőpapírt (ez fontos, illetve nagyon hasznos lesz), és erre tesszük át a tésztát. Ezt csak úgy lehet, ahogy nagyi csinálta: a sodrófára lazán feltekerjük, majd a tepsire legöngyölgetjük.
Az előmelegített sütőben pár perc alatt megsütjük (akkor van megsülve, amikor megkeményedik), majd a tepsit az asztal mellé illesztjük és egy határozott mozdulattal a sütőpapírral együtt áthuzzuk rá a lapot.
Az egész műveletet megismételjük a másik lappal is. Félretesszük hűlni őket. Mind a sütéskor, mind elkészültekor büdös lesz, olyan, mintha frissen dauerolta volna melletted valaki a haját. Sőt, még az összeállítás után is ilyen lesz, de másnapra ki fog menni már a szaga.


A citromos réteg:
4 tojás
4 ek szódavíz
1/2 citrom leve és héja
16 dkg liszt
1/2 csomag sütőpor
18 dkg cukor
csipetnyi só

A tojások fehérjét kemény habbá verjük, félretesszük. A tojássárgáját kikeverjük a cukorral, majd hozzáadjuk a szódavizet (én citromos ízesítésű szénsavas ásványvizet adtam hozzá, de végszükség esetén a csapvíz is jó), a citrom levét és héját, majd a sütőporral elkevert lisztet is. Végül hozzákeverjük a tojásfehérjehabot. Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük és 180 fokon tűpróbáig sütjük.
Félretesszük hűlni.

Tejkrém:
1/2 liter tej
3 ek liszt
20 dkg vaj (tényleg vaj, margarinnal nem lesz jó)
20 dkg cukor
1 csomag vanillincukor

A tejet feltesszük főn egy nagyobb lábosban, hozzáadjuk a lisztet és sűrű krémmé főzzük. Tényleg sűrűre. Kevergetve kihűtjük. (ezt és a robotgépre bíztam... elkavargatta magában kitartóan...) Tényleg KIHŰTJÜK! Ha nem, akkor valóban könnyebb elkeverni a cukorral és a vajjal, de az életben nem fog krémmé összeállni. Szóval kikeverjük a hideg tejkrémet a cukorral és a szobahőmérsékletű vajjal. Kicsit hűtőbe rakjuk.

Az összeállítás:
Az amorfabbra sikerült kakaós lapot egy vágódeszkára, vagy nagyobb műanyag tálcára tesszük. (a technika: óvatosan a sütőpapírral átemeljük, majd egy határozott mozdulattal kihúzzuk a tészta alól.
A tejkrém felét rákenjük, majd ráhelyezzük a citromos piskótát is. Erre kerül a tejkrém másik fele, majd jön az igazi nasi-feladat: a második kakaós réteg. Ugyanis ez a valami törik. Nem kicsit. Ami nekem most leginkább bejött, az az volt, hogy a sütőpapír szélére húztam a lapot, és a tejkrém egyik szépéhez illesztettem, szögben tartva, majd óvatosan csúsztattam le a papírról, illetve a papírt ki alóla. Így csak kicsit tört meg... de nem gond, a csokiréteg lesz a mentőmellény, szóval nyugodtan össze lehet puzzle-ozni a darabokat a tejkrémen.
És igen, a tetejére kb 150 gramm csokit olvasztunk, és elterítjük. Megvárjuk, hogy megszilárduljon, de még ne legyen kőkemény, és forró vízbe mártott (és rendszeresen lemosott) késsel felvárjuk. Nekem az jött be leginkább, hogy először a csokis téreget várom át, majd utána vágok az aljáig át.
Hideg helyen tároljuk.


"Jeges" citromos süti
Ez úgy készült, hogy a vendégváró citromos rétegét sikerült némiképp túltolnom (dupla adagot készítettem, de úgy nagyon sok lett a piskóta), ezért egy részét egy szögletes süteményes formába tettem, és abban sütöttem meg.
Amikor kihűlt, egy bögre kristálycukrot ledaráltam kávédarálón,, majd 1/2 citrom levével és 2 ek tejjel sűrű pasztára kevertem. Fél percig megmikróztam, majd a sütemény tetejére öntöttem. Meglepően hirtelen dermed rajta, viszont csodaszépen csillog. :)



Zserbó
Hát ezt pedig nem kell bemutatni, tavaly is készült, és minden évben fog is. :)
Az Apróséf receptje alapján készült, ami úgy ahogy van, tökéletes, a linken a részletes leírást is megtalálható.

A tészta
400 g búzaliszt
200 g vaj
40 g porcukor
2 db tojássárgája
80 ml 2,8%-os tej

16 g élesztő (friss)
2 g sütőpor

A töltelék
280 g kristálycukor
480 g dió (darált)
fahéj (őrölt)
2 db citrom reszelt héja
vaníliás cukor - bourbon

1200 g sárgabarack dzsem

A tészta alapanyagait összegyúrjuk, hűtőben pihentetjük, majd 5 részre osztjuk. Ez úgyse sikerül egyenletesre, szóval a legnagyobbat vesszük előre és papírvékonyra nyújtjuk, majd kibéleljük vele a száraz nagy tepsit, úgy, hogy az oldalára is kerüljön.
Erre kerül a baracklekvár 1/4-e, majd a diós-fahéjas-citromos-cukros keverék 1/4-e is.
Erre újabb papírvékonyra nyújtott tészta, és újabb lekvár-dió kombó. Összesen négy rétegünk lesz, és a tetejére is kerül még egy tészta.
Villával megszurkáljuk, majd 180 fokon légkeveréssel 40 percig sütjük.
A sütőből kivéve teljesen kihűtjük (ergo egy éjszakát állni hagyjuk), ha valahol kifolyt lekvár, ott késsel körbevágjuk, majd egy vágódeszkát helyezünk rá és óvatosan kifordítjuk. (ki fog jönni, no para)
200 gramm olvasztott csokival vonjuk be a tetejét, majd ahogy a vendégvárónál, itt is akkor szeleteljük fel, amikor a csokoládé már megszilárdult, de még nem vált kőkeménnyé. Apróra vágjuk, laktató és nagyon-nagyon finom. :)


Boldog Karácsonyt mindenkinek!

2016. december 22., csütörtök

Kovászos kenyér

Már majd másfél éve indítottam el kovászkát, aki azóta is hű társam. Egy befőttesüvegben született egy meleg nyári héten, liszt és víz folyamatos adagolásával. Alapesetben kiszárítva szunyókál egy vászonzsákban - legutóbb jó fél évet - de most előkerült újra, és az elmúlt hetekben nem egy kovászos kenyér született általa.

Az első (rögtön kettő) még két hete hétvégén párom szüleinél. Kalandos út volt, még pénteken ébresztettem fel kovászkát (vizet adok hozzá, meg némi lisztet és élesztőt is), hogy a hétvégén majd jó háziasszony leszek, és sütök kenyeret... hát ember tervez...
Kovászka egészen Debrecenig utazott, ugyanis munka ügyben páromnak mennie kellett, hát mentünk mi is. Szóval "Premier! fél év pihi után működik-e a kovász?" című előadásomat rögtön anyós-após előtt adhattam elő.
Megjegyzem: működött.


Egyébként annyira, hogy párom megjegyezte, mennyire finom is, hogy én ezt miért nem mondtam, hogy tudok kenyeret sütni. Hát én mondtam, csak mindig elrettent attól, hogy órákig csináljam. Pedig nem is nagy meló, a legtöbb időt a sütőben tölti, és ott elég öngondoskodó-fajta.

Szóval most, hogy bizonyítottam, a "süssek-e kenyeret?" kérdésre már az igen a válasz.
Tegnap pedig otthon voltam szabin, hogy kicsit készülődjek karácsonyra (süti sütés, stb. stb.), és estére még kovászka is kapott feladatot, egy újabb kenyér formájában:


Egy kis adag pedig liszttel elmorzsolva épp szárad belőle, hogy a következő kenyérbe téve újabb finomságot varázsoljon az asztalra. :)

2016. december 20., kedd

Karácsonyi készülődés - 2016

Régen jelentkeztem. Sok dolog változott az életemben, és sajnos a blog (és a kreatívkodás is) némiképp háttérbe került.
Most viszont pótolom elmaradásom, vagy legalábbis megosztok egy kicsi beszámolót a karácsonyi készülődésről.

Amit először készítettem, az az adventi koszorú volt. Az udvaron áll két ecetfa, ezeket folyamatosa metszeni kell, és egy hatalmas kupac levágott ág hever a kerítés mellett. Ezekből nyaláboltam össze egy szép marokkal, ragasztópisztollyal rögzítettem őket egymáshoz, majd pár előre vásárol textíl és fakéreg szívet ragasztottam rá, és beletűztem négy gyertyatartót és hozz négy vastag gyertyát. Az elkészítés kb egy óra volt (na jó, a gyertya, gyertyatalap, stb. beszerzéssel kettő is), viszont az eredményre igazán büszke vagyok.


A mézeskalácsok idén a vesszőparipám lett. "Márpedig én mézeskalácsot fogok sütni!" alapon a tésztát munka után egyik este gyúrtam le, majd rá két napra, este 10 környékén kezdve szaggattam és sütöttem ki. A díszítés elmaradt, és sajna a hőn áhított mézeskalács-házikóm se készült el időn. De maradni kell kihívásoknak ugye későbbre is. ;o)
A recept egy ősöreg Magyar Konyhából származik, amióta az eszemet tudom, ez alapján készül a mézeskalács:

Hozzávalók:
1 kg liszt
50 dkg méz
20 dkg cukor
10 dkg vaj
4 tojássárgája
1 ek szódabikarbóna
0.5 dl tej
2 ek mézeskalács fűszerkeverék
némi őrölt fahéj csak grátisz
és egy narancs (citrom) reszelt héja

Az egészet összegyúrjuk, majd legalább egy napra hűtőbe tesszük. Elkészítés előtt kivesszük, kicsit átgyúrjuk, hogy ismerkedjen a kéz melegével, majd 3 mm vastagnak kinyújtjuk, szaggatjuk és sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük. 180 fokon, légkeveréses sütőben pár perc alatt aranybarnára sütjük. Nem szabad túl sokáig sütni, mert akkor kiszárad.
Ez egy relatíve keményebb mézeskalács tészta, ebből lehetne házat csinálni, és a fára akasztást is jól tűri. Fémdobozban viszont kellemesre puhul.


Tavaly annyira megtetszett a színes habcsók, hogy idén is mindenképp szerettem volna készíteni. Mivel a mézeskalácsból alapból megmaradt 4 tojásfehérje, így adott volt az alapanyag is. A technika pedig ugyanaz volt, mint tavaly, csak most legalább 4 órát töltöttek 100 fokon, majd újabb kettőt 60 fok környékén a sütőben. Így végre nem ragadtak. És most is ugyanolyan álomszép-szivárványszínűek lettek!


És a karácsonyfa... hát igen, itt jön némi mese. A nyáron "sikerül" kis életemet fenekestül felfordítani egy elköltözés-válás témakörrel. Ennek hozományaként sok-sok dolgomtól is búcsút kellett vennem, többek között a karácsonyfadíszektől is. Így idén úgy indultunk a karácsonynak, hogy hát bizony nem nagyon lesz mit a fára tenni.
Jó persze, ez szól az én elveimről is: utálom a műanyag díszeket. Végül az a kompromisszumos megoldás született, hogy szép lassan üvegdíszek lesznek vásárolva, minden évben egy-két darab/csomag. Amelyik ágra pedig ezek nem jutnak, oda kerül mézeskalács, habcsók, dió, popcorn meg szaloncukor. Aztán majd idővel az díszek/ehető dolgok aránya változik. De azért én az idei fára is nagyon-nagyon büszke vagyok.


És hogy miért állt már aranyvasárnap is? Majd a következő bejegyzésekben ez ki fog derülni úgy is. ;o)

2016. december 6., kedd

Forralt bor ajándékba

Még egy régi történet, amit akkor nem osztottam meg, de most turkálva a képek között, elkerült. Mivel épp apropója van, megosztom. :)

Történt ugyanis, hogy még az előző munkahelyemen november tájékán kitaláltam, hogy csináljuk a cégen belül egy karácsonyi ajándékozást, amolyan klasszikus "húzd ki a nevét a kalapból és lepd meg egy pár ezer forintos ajándékkal" típusút.
Az általam adott ajándéknak egyetlen fontos kritériumot szabtam: ne legyen benne értelmetlen vacak, én élményt szeretnék adni.
Így született a forraltbor szett: egy befőttes üvegbe tettem cukrot, fahéjat, szegfűszeget és csillagánizst; tettem mellé két narancsot, egy citromot (citrusos legyen), egy üveg bort és két bögrét (na jó, valami maradandó vacak mégiscsak került bele, te csak megbocsájtható).
Az egészet egy papírzacskóba tettem, az üveg nyakára aranyszínű madzaggal feltűztem az elkészítés instrukciókat, és voila! kész az ajándék.


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...