2016. február 29., hétfő

Figaro áriája - tálcán

Egy számomra nagyon fontos ismerősöm nősült meg idén januárban, és nászajándékként készítettem neki ezt a tálcát. Mozart Figaro házasságából Figaro áriája került rá, egyrészt mert mindig ezt énekelte hajdan volt tinikorunk túrázásai alatt, másrészt meg mert hát ennél stílusosabb zenés ajándékot mit lehetne nősüléskor adni? ;o)
Meg úgy néz ki lassan, hogy nászajándéknak mindig valami pirogravírozott fa kerül ki a kezeim közül.


Kitalálni könnyű volt, ellenben megtalálni hozzá a kottát, már nem olyan egyszerű. Emlékszem én, hogy gimnáziumban tanultuk, de már nincsenek meg a tankönyveim... interneten pedig kvázi nehéz találni egy dallamot, ha nem tudod pontosan, hogy mik keresel. Aztán a szerencse mellém állt, egy ismerős személyében, ugyanis rájöttem, hogy van nekem egy karmester ismerősöm, aki pár órán belül át is küldte nekem a kottát.

A kottát kinyomtattuk a tálcának megfelelő méretben, majd sorokra vágtam. A tálcát beborítottam indigóval, majd a kottasorokat a kívánt helyen maszkolószalaggal átmenetileg fixáltam. Egy erősebb golyóstollal rajzoltam át, hogy a minta mindenképp szépen látszódjon a fán. Még túl is lőttem a célon, néhány fölösleges vonalat alig tudtam eltüntetni a tálcáról a végén. :)


A pirogravírozás maga nagy élmény nekem, bár biztos vagyok benne, hogy van ehhez jobb szerszám is, mint a Lidlben vásárolt csoda, amit 20 percenként hűteni kell. De amennyit alkotok, ez bőven belefér. ;o)
Egyébként itt nagyon résen kellett lenni, mert ugye nem mindegy, hogy üres vagy telefejű-e az a kotta. Grátisz 3 napig csak és kizárólag ezt a dallamot dúdoltam magamban.
Íme én, munka közben:


Mutatok még pár közelebbi képet a tálcáról. A visszajelzés alapján pedig sikere volt. Aztán majd ha megyünk látogatóba, letesztelem, hogy tényleg használják-e. ;o)



Zoli, Zsuzsi, nagyon sok boldogságot nektek!

2016. február 28., vasárnap

Gyertyák, gyertyák mindenhol...

Gyertyaöntésből soha nem elég, főleg ha még mindig van maradék viasz otthon. Most három pohárral készült, és a kávés színét egy kis maradék fekete (mint kiderült, sötétbarna) viasztól kapta. De igazán jópofák lettek. :)


És ígérem, hogy a következő bejegyzésben megmutatom részletesen, hogy hogy lehet házilag kanócot készíteni, mert van rá egy tuti módszerem. ;o)

2016. február 27., szombat

Céklatorta

Már nagyon-nagyon rég kacérkodok a red velvet tortával, de nem akarom ételfestékkel csinálni. Aztán amikor találkoztam egy hatalmas céklával a boltban, összeszedtem minden bátorságom, és megvettem, hogy hát én ebből most meg fogom csinálni. Ám mire hazaértem, ez a bátorság igencsak elszállt, viszont a cékla már otthon volt. Hát így lett egy egyszerű céklatorta belőle. :)


Az internetet bújva találtam rá a Mile Főzőiskola céklatortájára, ami alapján többé-kevésbé az enyém is elkészült.
A fél nyers céklámat (ez kb 30-35 deka lehetett) megpucoltam és lereszeltem, majd a levélt kifacsarva félretettem. (a levet is, a céklát is külön). 30 deka teljes kiőrlésű lisztet, 20 deka barna nádcukrot, sütőport, mézeskalács fűszerkeveréket, hozzáreszeltem egy narancs héját és belekevertem a reszelt céklát, 1 tojást, kb 1 dl narancslevet és 0,5 dl olajat. Jól-jól összekevertem, majd tortaformába téve 200 fokos sütőben tűpróbáig sütöttem. Soha nem lesz az a nagyon száraz tészta persze, de lehet tudni, mikor van kész.


Amíg sült, elkészítettem a krémet hozzá: fél liter tejfölt lecsöpögtettem (bővebben a Tiramisu receptemnél), majd miután a tészta megsült a tejfölt kikevertem édesítőszerrel a cékla majd minden levével (hogy szép színe legyen) és némi narancslével, az íze miatt. Hozzáadtam még 2 dl felvert tejszínhabot, hogy egy könnyebb, lazább krémet kapjak.
A kihűlt tésztát félbevágtam, vastagon megkentem a krémmel, majd a tetejét ráillesztve az egészet felül és oldalt is bevontam a krémmel. Azonnal tálaltam, de másnap sem volt rossz.
Az íze különleges, édesen narancsos, fűszeresen téli és közben a cékla oly jellemző földíze is megjelenik benne. Ne aggódj, nem dominál egyáltalán, csak a nyelve hegyén érzi az ember, hgoy valami különlegeset eszik.

2016. február 20., szombat

Sajtos-töpörtyűs pogácsa

Túlkínálat lett sajtból, így pogi sütés mellett döntöttem. Mivel a leveles pogit nagyon szeretem, így a jól bevált töpörtyűs pogácsa receptet vettem elő, csak a tepertőkrém mellett a rétegekbe sajtot is csempésztem.


Szóval:
2 dl görög joghurtot összekevertem 0,5 dl tejjel, majd hozzáadtam egy csomag instant élesztőt és 1 tk cukrot. Jól összekevertem, majd a sütőben 40 fokon felfuttattam. Nem habzik fel vadul, de lehet látni hogy mikor lesz kész.
400 gramm teljes kiőrlésű tönkölylisztet és 100 gramm fehér lisztet összekevertem, hozzáadtam 2 egész tojást majd a joghurtos-élesztős keveréket.
Összegyúrtam, egy kellemesen könnyű tésztát kaptam, majd négyzetesre kinyújtottam. Megkentem vékonyan tepertőkrémmel (Lidlben fedeztem fel nemrég, hogy lehet kapni mustáros tepertőkrémet, gondoltam kipróbálom, jelentem működik!), majd megszórtam reszelt sajttal, és összehajtogattam. (erre képeket a töpörtyűs pogi leírásában láthatsz) Pihentettem kicsit, majd újra megismételtem a nyújtás-kenegetést, aztán újra, és még egyszer. Szóval négyszer hajtogattam át. :)


Késsel szeltem fel négyzetesre (így nincs leeső darab, mert ezt újragyúrni nem lehet ugye a rétegzés miatt), tepsibe pakoltam, majd utána megszórtam sajttal (figyelve arra ó, hogy az oldalaira ne kerüljön, mert akkor az olvadt sajt "visszafogja" a pogi felemelkedését), majd 200 fokon légkeveréses sütőben addig sütöttem, amíg a sajt aranybarna lett a tetején.

Azt kell mondanom, hogy a teljes kiőrlésű lisztes, sajtos verzió még finomabb, mint az eredeti, kicsit puhább, lágyabb lett. Szóval gyorsan el kellett raknom, hogy ne együk meg az összeset egyszerre. :)

2016. február 14., vasárnap

Cukiság Japánból: macis szendvics

Régóta szemezek már ezekkel a japán bento készítő cukiságokkal, egyszer még a kínai piacot is végigjártam értük, de sehol nem találtam, hogy venni is tudnák. Aztán kollégámnak köszönhetően az alibabán megrendelhettem. Kb. 400 forintba került szállítással együtt, és bár némiképp a gazdasági elveimmel szembe megy, de annyira kíváncsi voltam, hogy elveket félredobva fizettem és vártam, hogy jöjjön.


A csomagolás korrekt, és nagy meglepetéssel vettem, hogy Japán piacos dobozban kaptam: a képek és a felíratok cukiságfaktora igen magas. :)
Második pozitív élményem a minősége volt: mindenre fel voltam készülve, de meglepett, hogy mennyire masszív és erős műanyagból készült. Ez jó pár maciszendvicset ki fog bírni.


Kicsomagolás és örömködés után a következő kihívás maga a szendvicskészítés volt. Google a barátunk, a doboz feliratait indián-magyarra lefordítja, ami alapján már el lehet igazodni, hogy mit is csináljak.
Kell hozzá szendvicskenyér, jó, ha az ember meg is vajazza. Tölteléknek mehet bele minden puha, vékony, és lehetőleg ragadós dolog. Én személy szerint sonkát és sajtot tettem most.
Utána jön a legfontosabb lépés: a szendvicset tegyük mikróba 750W-on 30 másodpercre. Az a fontos, hogy teljesen felpuhuljon a kenyér, mert különben morzsolódni fog, és a maci pofija nem lesz olyan szép.
Amikor kivettük, azonnal mehet is a kiszúrás: a műanyag macifejet a kenyérre tesszük, majd teljes súllyal ránehezedve kivágjuk. Könnyen megy, csak rá kell feküdni. A toastkenyér épp egy picit kisebb, mint ideális lenne, de kijönnek belőle a macik, a hulladék pedig valóban elhanyagolható. Ennyit még én is ki merek dobni.

A macipofákat kiszúrás után tepsibe szedtem és kicsit meggrilleztem, csak hogy legyen színük.


A végeredménnyel nagyon meg vagyok elégedve: igazi cuki japán szendvicseim lettek, amiket öröm akár ebédre vinni, akár csak úgy bekapni egyet-egyet belőle.
A vásárlást pedig nagyon nem bántam meg, igazi csodakütyü ez a forma.
ui.: rendeltem mást is, nagyon kíváncsi leszek, azok milyenek lesznek. :)


Tűnemezelt virág

Életem első tűnemezelése egy filcanyagra, nem is mai már, csak most került elő a kép. Igazából csak próbálkoztam, hogy hogy is működik ez.
Igazán jópofa technika, de készíts oda zsepit, mert tuti, hogy át fogod szúrni vele az ujjad. ;o)


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...