Húskrémes fonottka
Az interneten böngészve bukkantam Limara Pörköltes kenyerére. Szép is volt, ráadásul a hűtőben pont volt elfekvőben egy befőttesüvegnyi pörköltem anyukámtól... szóval nekiálltam. Én azért nem nevezném pörköltesnek, mert inkább húskrémem lett, és nekem a kenyér szó mást jelent kicsit, így lett inkább húskrémes fonottka. (o;
A pörkölt nagyon sűrű volt, ezért lábasba szedtem, kicsi vizet öntöttem alá, és annyit melegítettem rajta, hogy a szaft leolvadjon a húsokról. Szűrőn lecsepegtettem, és a húsokat az aprítógépbe tettem. Hozzáadtam 1 ek tejfölt, 1 tk paprikakrémet és 10 dkg darált sajtot, és kicsit darabos krémmé zúztam.
Mivel nekem nincs kenyérdagasztó gépem, de több pörköltszaftom lett a víz miatt, így egy picit módosítottam a recepten:
3 dl (vizes) pörköltszaftba belemorzsoltam 2,5 dkg élesztőt, egy tk cukrot és a langymeleg sütőbe tettem felfutni.
A tészta: 0,5 kg liszt (10 dkg ebből rétesliszt lett), 1 ek sikér, 8 dkg tejföl, majd a felfuttatott pörköltszaftos élesztő zutty a tálba, és simára szépen kidagasztottam. 25 percig pihent.
Utána kinyújtottam téglalapba, közepére halmoztam a húskrémet, két oldalt pedig pizzavágóval (ezer hála érte Limara, hogy ezt írtad, mert mindig késsel csináltam, de az csúnyán meghúzta a tésztát) 2 centinként bevágtam, majd szépen behajtogattam a krémre. Áttettem a tepsibe, és a sütőt felkapcsoltam 200 fokra.
A tetejét lefröcsköltem vízzel, és fekete köménnyel megszórtam. *
Amíg a sütő felfűtött, kelt még a tészta, majd betoltam sülni. 200 fokon 20 percig, majd 180-on még további 15-ig. Másnap pedig szeletekre vágva vittük ebédnek a munkahelyre.
* A fekete kömény, más néven (ez most tanultam) nigella mag nagy kedvencem. Jordániában találkoztam vele először, a reggeli hófehér kis cipók voltak vele megszórva, az illata és az íze pedig egyszerűen elvarázsolt. Még a nyaralás alatt a piacon beszereztem belőle egy zacskóval, és mint aranyat, úgy őrzöm. Most Limara fényképei alapján jutott eszembe, hogy ezt szórjam rá, bár ő nigella magot írt. Később néztem csak utána, hogy a kettő egy és ugyanaz. (o;
A pörkölt nagyon sűrű volt, ezért lábasba szedtem, kicsi vizet öntöttem alá, és annyit melegítettem rajta, hogy a szaft leolvadjon a húsokról. Szűrőn lecsepegtettem, és a húsokat az aprítógépbe tettem. Hozzáadtam 1 ek tejfölt, 1 tk paprikakrémet és 10 dkg darált sajtot, és kicsit darabos krémmé zúztam.
Mivel nekem nincs kenyérdagasztó gépem, de több pörköltszaftom lett a víz miatt, így egy picit módosítottam a recepten:
3 dl (vizes) pörköltszaftba belemorzsoltam 2,5 dkg élesztőt, egy tk cukrot és a langymeleg sütőbe tettem felfutni.
A tészta: 0,5 kg liszt (10 dkg ebből rétesliszt lett), 1 ek sikér, 8 dkg tejföl, majd a felfuttatott pörköltszaftos élesztő zutty a tálba, és simára szépen kidagasztottam. 25 percig pihent.
Utána kinyújtottam téglalapba, közepére halmoztam a húskrémet, két oldalt pedig pizzavágóval (ezer hála érte Limara, hogy ezt írtad, mert mindig késsel csináltam, de az csúnyán meghúzta a tésztát) 2 centinként bevágtam, majd szépen behajtogattam a krémre. Áttettem a tepsibe, és a sütőt felkapcsoltam 200 fokra.
A tetejét lefröcsköltem vízzel, és fekete köménnyel megszórtam. *
Amíg a sütő felfűtött, kelt még a tészta, majd betoltam sülni. 200 fokon 20 percig, majd 180-on még további 15-ig. Másnap pedig szeletekre vágva vittük ebédnek a munkahelyre.
* A fekete kömény, más néven (ez most tanultam) nigella mag nagy kedvencem. Jordániában találkoztam vele először, a reggeli hófehér kis cipók voltak vele megszórva, az illata és az íze pedig egyszerűen elvarázsolt. Még a nyaralás alatt a piacon beszereztem belőle egy zacskóval, és mint aranyat, úgy őrzöm. Most Limara fényképei alapján jutott eszembe, hogy ezt szórjam rá, bár ő nigella magot írt. Később néztem csak utána, hogy a kettő egy és ugyanaz. (o;
Megjegyzések
Megjegyzés küldése