2012. november 30., péntek

Angyali készülődés az ablakban



A Praktika magazin oldalain találkoztam ezekkel az angyalokkal, a 2008/12-es számban. Nagyon megtetszettek, így kerültek a lakótelepi hálószoba nagy ablakára. Igazi jó kis hangulatteremtő ötlet.
angyalok_kesz.jpg

2012. november 22., csütörtök

Kerti székek újászületése

Előző albérletemben kaptunk ismerősünktől pár régi kerti széket. Járt hozzájuk egy kis történet, hogy ezek az ismerős albérletében is már régóta használatban vannak, de neki már nem kell; no és, hogy az ő albérletébe is már úgy kerültek, hogy a tulaja meg akart szabadulni tőlük. Egy szó,mint száz,elég öregecskék voltak.

Kemény fa, szóval strapabírásban még mindig verhetetlenek: nem is volt szívem kidobni őket. Viszont sajnos amikor készültek, a faipart egyetlen tartósítási módnak a vastag lakkréteget ismerte. Ez viszont mára már igencsak felpattogzott, sőt, ha az ember leült a székre, szinte biztos, hogy a bőrével szedett is fel némi mennyiséget mindig.

Így hát jött az elhatározás a nyáron: a székek vagy mennek (ez ellen én hevesen tiltakoztam, hivatkozva a környezeti terelés megfellebbezhetetlen tényére), vagy fel kell őket újítani. Hát ez utóbbi történt:

Először felcsiszoltuk mindenhol (ideális esetben darabokra kellett volna szedni, de mivel csapokkal voltak rögzítve az alkatrészei, sajnos ez nem volt kivitelezhető). Ehhez bevetettük két féle csiszológépet és a kezünket is; megtámogatva mindezeket legalább 4-6 féle különböző erősségű csiszolóvászonnal.

Miután ezzel megvoltunk, jött a kellemesebb rész: a pácolás. Mi a teak mellett döntöttünk, leginkább azért, mert az volt otthon. Lakk nem került rá újra: inkább lepácolom 1-2 évenként, mint hogy ezt a csiszolási mizériát még egyszer végig kelljen csinálni.

Szerintem megérte, most igazán szép székeink vannak az erkélyen.

Íme a hadműveletbe bevont székek,fázisonként:

erkelyszekek.JPG

2012. november 19., hétfő

Mikulás-csomag sablonnal nyomdázva

A Mikulás-csomagoknak minden évben el kell készülniük, az nem kérdés. A tartalmuk is elég nagy redundanciát mutat: narancs, alma, csoki, esetleg egy kis játék... Hát mi az, amivel mégis fel lehet dobni az évről-évre ismétlődő ajándékot? Hát a csomagolás! Az alábbi tipp szerintem roppant látványos, az elkészítése se tapasztalatot, se nagy időt-türelmet nem igényel. És még lesz idő hatodikáig. (o;

Íme, így néz ki:

kesz_3.jpg

A leírása:

Szükség van: egyszerű piros mikulászacskó, piros szalag, egyszínű csomagolópapír (régebben az IKEÁnak volt ilyen barna csíkos papírja, de bármilyen jó, csak fontos, hogy ne legyen fényes felületű), sniccer, előlapfólia, alkoholos filctoll, piros tempera, mosogatószivacs.

A piros mikulászacskóba berakjuk az összes ajándékot. Ez nem kötelező lépés, de a szaloncukor megkötésekor praktikus lesz, ha nem gurulnak szerteszét a narancsok, van mi összetartsa őket.

A Google keresőjébe beírjuk a "santa face coloring" kifejezést, majd a legszimpatikusabb mikulásfejet kinyomtatjuk a kívánt méretben. Fontos, hogy olyan legyen, aminek a vonalai nem folyamatosak (vagy a kivágásnál nekünk kell erre figyelnünk, hogy ne essenek le a belső részek se), és a leglátványosabb eredményt olyannal érhetjük el, melynek a vonalai különböző vastagságúak.

A kinyomtatott papírra rárakjuk az előlapfóliát, majd az alkoholos filctollal átrajzoljuk a kontúrjait (tehát a vonalakat körberajzoljuk. Ezután a sniccerrel - valami erre alkalmas felületen - kivágjuk a mintát. Ez nem olyan ördöngősség, mint amilyennek tűnik: a lényeg, hogy merjük forgatni az előlapfóliát, hogy a vágás iránya mindig balról-jobbra (balkezesség esetén fordítva természetesen) legyen; a sarkoknál pedig mindig "kifelé" vágjunk.

A csomagolópapírt a csomag köré tekerjük, és megnézzük, hogy hova essen kb. a minta. Utána kiterítjük az asztalra, és a kinézett helyre illesszük rá a kivágott sablont. Kis tálkába nyomunk a piros temperából, a vizezett mosogatószivaccsal megtunkoljuk, hogy felszívjon valamennyit. A sablont leszorítjuk a papírlapra, és a szivaccsal végignyomdázzuk. Utána óvatosan (pl. a körmünkkel alányúlva), vegyül a sablont. Vigyázunk, hogy ne csússzon meg, mert úgy el tudja maszatolni a festést, amíg nem száradt meg.

Száradás után az ajándékcsomagot behengergetjük a papírba, csak úgy rusztikusan összefogjuk a két végét és piros szalaggal masnit kötünk rá.

Ezzel a technikával egy kisebb előkészülettel (sablon elkészülése) akár tömeges mikuláscsomag-gyártásba is foghatunk.

2012. november 16., péntek

Suzuki és manga

Párom nagy szerelme a Suzukija, no meg a japán manga-kultúrát is igencsak kedveli.

Hát innen már adva volt, hogy mit is kell festeni neki. Íme az eredmény:

20539_102942326400255_4208863_n másolata.jpg

2012. november 15., csütörtök

Költözés


Mivel több technikai probléma is adódott a blog.hu kiszolgálóval, a blog az alábbi oldalon érhető el a továbbiakban:
Várlak szeretettel!

2012. november 9., péntek

Visszaszámlálás karácsonyig

A Praktika 2011/11-es számában találtam ezt az ötletet. Nagyon megtetszett, idén pedig végre meg is tudtam csinálni.

Az ötlet végtelenül egyszerű: az óramutatóval mérhetjük az eltelt napokat karácsonyig, a "kakukkfészekben" pedig apróbb ajándék, vagy egy kedves levélke is kerülhet.

BeFunky_OrtonStyle_1_1.jpg

2012. november 5., hétfő

Denevérek az ajtóban

Halloween, bár nem túl magyar ünnep, de nekem mégiscsak a legkedvesebb. (Ehhez azt hiszem, hogy hozzájárul, hogy a születésnapom halottak napjára esik, és imádom a denevéreket, vámpírokat, meg úgy mindenfélét, amit az emberi fantázia az "éj gonosz démonai"-nak címkézett fel)

Most, hogy már saját lakásban lakunk, kedvem, energiám is több lett, hogy tartós díszek készüljenek, tematikusan egy-egy ünnepnaphoz.

Így született ez a denevéres ajtódísz is.

A tök készítés werkfotói:

tok.jpg

A bejárat a liftből nézve:

deneverek másolata.jpg

És belülről (no meg egy kis éjszaka hangulatkép is):

ajto másolata.jpg

Az eredeti ötlet pedig a denevérekre itt található. A macska pedig a Praktika magazin 2011/10-es számában látható.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...